Fekete gólya (Ciconia nigra) hőkamerás fészekfelderítése és költéskövetése – Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Szakmai esettanulmány a fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra) fészkének zavarásmentes hőkamerás drónos felderítéséről és a teljes, 69 napos fészekbeli fejlődés dokumentálásáról a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal (BfNPI) együttműködésben, Hegedűs Bence természetvédelmi őr publikált beszámolója alapján.
Szakmai háttér és intézményi együttműködés
- Együttműködő nemzeti park: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI)
- Szakmai irányítás és eredeti publikáció: Hegedűs Bence, természetvédelmi őr (BfNPI Természetvédelmi Őrszolgálat) – Modern technika a természetvédelem szolgálatában (bfnp.hu, 2026.08.24.)
- Dróntechnológiai felderítés, költéskövetés és vizuális dokumentáció: 3DPano™ – ARKER Mérnökiroda Kft. (Lőrincz Balázs)
- Vizsgált faj és jogállás: Fekete gólya (Ciconia nigra) – Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft
- Alkalmazott technológia: Radiometrikus hőkamerás fészekfelderítés és nagy gyújtótávolságú optikai teleobjektíves drónos megfigyelés hatósági engedély és igazgatósági hozzájárulás szerint
A természetvédelmi kihívás: rejtőzködő ernyőfaj az idős erdők mélyén
A fekete gólya (Ciconia nigra) a fehér gólyával ellentétben rendkívül óvatos, rejtőzködő, magányos életmódot folytató erdei madár, amely szigorúan kerüli az emberi jelenlétet. Fészkelőhelyül háborítatlan, idős erdőfoltokat, mocsarakat és patakvölgyeket választ vizes táplálkozóhelyek – halastavak, erdei patakok, holtágak, időszakos elöntések és nedves rétek – közelében, ahol halakra, kétéltűekre, hüllőkre, kisemlősökre és rovarokra vadászik.
Bár a faj kiemelten érzékeny a zavarásra, nagy testmérete és szárnyfesztávolsága miatt a fészek megközelítéséhez szabad légtérre – úgynevezett berepülő folyosóra – van szüksége, ezért gyakran erdei nyiladékok, utak vagy vízfolyások közelébe építkezik. A fekete gólya klasszikus ernyőfaj: idős erdei fészkelőhelyeinek és vizes táplálkozóterületeinek megóvásával számos más ritka erdei és vizes élőhelyhez kötődő faj fennmaradását is biztosítjuk.
Módszertan: zavarásmentes hőkamerás felderítés és teleobjektíves kontroll
A szubtrópusi afrikai telelőterületekről márciusban visszaérkező madarak potenciális élőhelyeit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata és a 3DPano™ csapata már kora tavasszal elkezdte vizsgálni a halastavak és patakok menti idős erdőfoltokban. Korábbi terepi adatok alapján ismert volt, hogy a patak mentén régebben költött egy pár, azonban a lombfakadás előrehaladtával a gyalogos fészekkeresés egyszerre lett volna bizonytalan és súlyos zavaráskockázattal járó beavatkozás.
A megoldást a hőkamerás drónos távérzékelés adta: nagy magasságból és oldaltávolságból, az erdő csendjének megbontása nélkül sikerült hőjel alapján pontosan azonosítani a lakott fészket. Ezt követően az egész költési szezont – a tojások lerakásától a fiókák növekedésén át a sikeres kirepülésig – előre egyeztetett időközönként, nagy optikai zoommal felszerelt drónnal dokumentáltuk úgy, hogy a szülőmadarak viselkedésében egyszer sem következett be riadalom vagy fészekelhagyás.
A 2026-os költési időszak dokumentált kronológiája
A rendszeres, kíméletes ellenőrző repülések révén a hazai természetvédelmi gyakorlatban is ritka, hiánytalan fejlődési idővonal állt össze. A megfigyelt fészekben a kotlási idő 32–38 nap, a teljes fészekben tartózkodás 60–71 nap, a megfigyelt keléstől a fészek végleges elhagyásáig eltelt idő pedig pontosan 69 nap volt:
| Időpont (2026) | Megfigyelt költésbiológiai fázis | Természetvédelmi és szakmai jelentőség |
|---|---|---|
| Március eleje–közepe | A költőpár becsült visszaérkezése | Potenciális patak- és halastómenti idős erdőfoltok előzetes lehatárolása |
| 04.22. | Fészekfelfedezés (két felnőtt madár a fészken, kotlás még nem látható) | Hőkamerás és teleobjektíves lokalizáció gyalogos zavarás nélkül; védőtávolság rögzítése |
| 05.01. | Kotló madár megfigyelése a fészken | Az aktív költés igazolása, a fészkelőhely nyugalmának biztosítása |
| 05.27. | Három tojás dokumentálása a fészekben | Pontos fészekalj-méret rögzítése a fészek megközelítése nélkül |
| 05.28–31. | Két fióka kikelése (05.31-re a 3. tojás már nincs a fészekben) | Kelési időpont pontos meghatározása a további fejlődési ütem számításhoz |
| 06.06. | Egy fióka marad a fészekben (az ok nem igazolt) | Valós fészekalakulás és túlélési dinamika objektív rögzítése |
| 06.24–07.08. | Gyors növekedés, felállás és intenzív tollasodás | Tápláltsági állapot és egészséges fejlődés nyomon követése |
| 07.17–25. | Az irizáló, zöldes-bíbor fényű fekete tollazat megerősödése | Kirepülés előtti fejlettségi állapot igazolása |
| 07.27–08.01. | Aktív szárnypróbák a fészken | A közelgő fészekelhagyás dokumentálása (69 napos fiókanevelési ív vége) |
| 08.05. | Üres fészek – a sikeres kirepülés megtörtént | Sikeres költés lezárása, augusztusi gyülekezési időszak kezdete |
Természetvédelmi eredmények és szigorú adatvédelem
- Nulla zavarással nyert pontos biológiai adatsor: A természetvédelmi őrszolgálat úgy kapott naprakész információt a tojásszámról, a kelésről és a fióka fejlődéséről, hogy az érzékeny erdei élőhelyre egyszer sem kellett gyalogosan behatolni.
- Szemléletformáló érték: Az elkészült vizuális idővonal és felvételek hitelesen mutatják meg a nagyközönségnek, miért létfontosságú az erdők csendjének tiszteletben tartása.
- Fészekvédelem és koordináta-titkosítás: A pontos fészekkoordinátákat kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes szakemberei ismerik; minden publikált fotó EXIF- és GPS-metaadatoktól megtisztítva jelenik meg.
Nemzeti parkok szakmai oldalunk → Szakmai együttműködés egyeztetése Eredeti BfNPI cikk megtekintése (bfnp.hu)
